Szerzőknek | Archívum | Keresés
Felhasználónév    Jelszó     
A folyóiratról
Sajtóvisszhang
Szerkesztők
Aktuális szám
Hallgatói különszám
Impresszum
Megrendelés
Értesítést kérek

A BÍRÓI JOG TÉRNYERÉSE A MAGYAR JOGRENDBEN - A "PRECEDENSEK" SZEREPE A MAGYAR JOGGYAKORLATBAN

A Jogesetek Magyarázata c. lap tudományos konferenciája
2012. április 18.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, II János Pál terem

A magyar jogrendszer, hasonlóan a többi, jogcsaládjába tartozó kontinentális, német gyökerű jogrendszerhez, nem ismeri el formálisan a bírói ítéletek kötőerejét, azaz nem precedensjog. Azonban – szintén hasonlóan jogcsaládunk többi tagjához – részben a bírósági ítéletek tömeges publikálásával, és azok adatbázisba rendezésével, majd egyre könnyebb elektronikus hozzáférhetőségével a bírói gyakorlat szerepe láthatóan jelentős átalakulásokon megy keresztül. A peres felek egyre gyakrabban hivatkozzák a közzétett ítéleteket, amelyeket a bíróságok az eljárás folyamán nem hagyhatnak „szó nélkül”. Ezért azt láthatjuk, hogy a hivatkozott ítéletek száma egyre nő, sőt a hagyományos kommentár jellegű, jogdogmatikai, tudományos-rendszerező ismeretek helyét is lassan átveszi a jogirodalomban. Ezt a tendenciát erősíti a jogban is egyre erősebb nemzetköziesedés, valamint az Alkotmánybíróság, és az Európai Bíróságok precedensjogi megközelítése.

Az egész napos konferencián az elmélet és a gyakorlat legjelesebb képviselői, (kutatók, ügyvédek és bírák) előadások formájában ismertetik az angolszász precedensjog helyzetét, az európai – törvényi jogon alapuló – jogrendszerek jelenlegi állapotát, az Európai Bíróságok gyakorlatát – és természetesen a jelenlegi magyar helyzetet, ennek sajátosságait és a várható fejleményeket.

Történeti, összehasonlító jogi, és elméleti rész (moderálja: Péteri Zoltán)
9.00 – 9.30: A legfőbb bírói fórum (LB, Kúria) elvi irányító szerepének változása Magyarországon (különböző irányítási eszközök jogi és szociológiai elemzése) – Bencze Mátyás, egyetemi docens, Debreceni Egyetem ÁJK
9.30 – 10.00: A precedensek használatának technológiája - a ratio decidendi doktrinája az angolszász jogrendszerekben – Hanák András ügyvéd
10.00 – 10.30: A bírói jog szerepe Németországban – Badó Attila, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem ÁJK
10.30 – 11.00: Kávészünet
11.00 – 11.30: A bírói jog történeti áttekintése - a háború előtt, a szocializmus alatt és a rendszerváltás után. – Jakab András, Schumpeter Fellow Max Planck Institute for Comparative Public Law and International Law
11.30 – 12.00: A hivatkozott egyedi ítéletek statisztikai-mennyiségi elemzése; a kiadók és az adatbázisok szerepe a "precedensjog" alakulásában. – Ződi Zsolt, Opten Kft.
12.00 – 13.00: Ebédszünet
A jelenlegi magyar helyzet (moderálja: Csehi Zoltán)
13.00 – 13.30: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében – Darák Péter, a Kúria elnöke
13.30 – 14.00: Az egyedi ügyekhez történő igazodás magyar gyakorlata a büntető ügyszakban – Kónya István a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője
14.00 – 14.30: Az egyedi ügyekhez történő igazodás magyar gyakorlata polgári ügyszakban – Orosz Árpád bíró, Kúria
14.30 – 15.00: Kávészünet
15.00 – 15.30: Az egyedi határozatok szerepe az ügyvédi perbeli sikeresség szempontjából – László Áron ügyvéd, SBGK ügyvédi iroda
15.30 – 16.00: A GVH gyakorlatának követése a bíróság által – Tóth Tihamér, White & Case LLP Ügyvédi Iroda
16.00 – 16.30: A „precedenshez kötöttség” az Alkotmánybíróság gyakorlatában – D. Tóth Balázs, szerkesztő, Fundamentum
16.30 – 16.45: Zárszó – Jakab András, Schumpeter Fellow, Max Planck Institute for Comparative Public Law and International Law

Jelentkezési lap